Minden amit a montessori játékokról tudni érdemes

 

 

Ez a kis szösszenet talán segít eligazodni azzal kapcsolatban, hogy mi is az a Montessori módszer és mik azok a montessori játékok?

Kinek a nevéhez kötődnek a montessori játékok?

A Montessori módszer megalkotója Maria Montessori (1870-1952) olasz orvosnő, pedagógus, matematikus és pszichológus, a róla elnevezett pedagógiai - pszichológiai módszer kidolgozója. Ezzel a nevelési módszerrel az egész világon nagy megbecsülést vívott ki magának. A montessori módszer kidolgozása a gyermekek gondozása közbeni megfigyeléseken és tudományos kísérleteken alapult.

Mikor indultak útjuknak az első montessori játékok?

Róma egyik szegény negyedében az írástudatlan munkások gyermekei részére Montessori létrehozta a Casa Dei Bambinit 1907-ben, ahová a saját pszichológiai vizsgálataihoz használt játékait vitte be nekik és a gyermekek felügyelőit megkérte, hogy hagyja őket szabadon játszani az eszközökkel. Így figyelte meg a gyerekek természetes reakcióit azzal kapcsolatban, hogy melyik játékok köti le a figyelmüket, mi az ami után érdeklődnek és ez alapján alakította ki a környezetüket. A gyermekek a játékos foglalkozások következtében hihetetlen változásokon mentek keresztül, megváltozott a magatartásuk, otthon is kérték a szüleiket, hogy csinosítsák ki a környezetüket.

A Montessori módszer alapelvei:

• a gyermek tisztelete
• biztosítani a gyermek szabad, ösztönös tevékenységének lehetőségét
• a gyermek megfigyelése
• az előkészített környezet

A montessori alapelvekről kicsit részletesebben:

Montessori úgy tekintett a gyermekre, mint aki születésétől fogva kerek egész. A gyermek megismerését tartotta a szülők és a nevelők fő feladatának. Véleménye szerint hagyni kell a gyerekeket önállóan tevékenykedni, hibákat elkövetni és azokat egyedül kijavítani. Ha nem muszáj, ne avatkozzunk be a gyerekek tevékenységébe.

A megfigyelés lényege, hogy ne zavarjuk meg a gyereket, ha valamire nagyon koncentrál, vagy ha kissé veszélyesebb a tevékenysége.

Az előkészített környezet lényege, hogy a gyermek hozzáférhessen minden olyan eszközhöz, amire szüksége lehet és ami megfelel az ő fejlettségi szintjének. Mindennek legyen meg a jól meghatározott helye, így a kicsik könnyen rendet tudnak tartani. A rendezettség mellett fontos az esztétikum is.

Minden gyereknek megvannak az úgynevezett érzékeny időszakai, ami azt jelenti, hogy bizonyos életkorban egy adott készség befogadására nyitottak lesznek és könnyedén elsajátítják azt. A megfigyeléseink alapján könnyen megtalálhatjuk, hogy mikor milyen feladatokat/játékokat készítsünk elő nekik.

Montessori pedagógiai rendszerében a játékos tanulás folyamatának szakaszai:

• próbálkozás
• gyakorlás
• képességek kialakulása
• tudás.

A Montessori játékok típusai:

• mindennapi életre előkészítő eszközök (pl. a szerepjátékokhoz kapcsolódó játékok)
• érzékelést, észlelést fejlesztő eszközök (tapintás, szaglás, látás, hallás)
• anyanyelvi írást, olvasást elősegítő játékok (pl. betű puzzle, betűs kártyák, stb.)
• matematika tanulást fejlesztő játékok (pl. logikai játékok, puzzle számokkal, stb.)
• kozmikus nevelés: a világ megismerését segítő eszközök (földrajz, állatismeret, stb.)

Igazából a montessori játék is tanulási folyamat, tehát ugyanezek a szakaszok vonatkoznak erre is. Minden egyes szakaszhoz megtalálhatóak a megfelelő montessori játékok, amelyek elősegítik a kicsik megfelelő képességeinek a fejlesztését.

Remélem írásom segít egy kicsit eligazodni a Montessori pedagógia és játékok világában.

Maria Montessori egyik alapelvével zárom soraimat:

„Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége. „